Jajajajajajjj......

Most nézem, hogy majdnem egy hónapja nem írtam! Pedig annyi minden történt... Apró lakásunk egy tetőtéri lakosztállyal bővült, ahol a három nagyobb gyerek kap egy-egy kis ficakot magának, nem nagyot, de sajátot. Még nem élvezhetik felhőtlenül, mert idelent is festünk, padlót rakunk, újítunk, és a sok cucc felkerült hozzájuk, míg tartanak a munkálatok. Már csak két nap, ha minden igaz! Kitartás, gyerekek!
Ilyenek most az állapotok odafent, de szerintem így is érzékelhető, milyen jódolguk lesz a kamaszaimnak:

Nemsokára Samu és Barnabás közös szobát kapnak elegendő hellyel, ahol építhetnek, autózhatnak, és  nem zavarnak senkit a tanulásban...
És a legjobb, hogy apa és anya végre saját hálószobához jut! Juhhhééé!
Közben persze a félévi vizsgákra is készülünk, szerencsére ez nem túl megerőltető, na de az a kicsi drukk mindig ott bújkál a gyomrunkban... Szorítsatok! :)